szabályok szerint jár el.

A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (11.26.)Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 11. (1) bekezdése szerint

üzlethelyiségen kívül kötött szerződés és távollévők között kötött szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót:

i) a 20. § szerinti jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről (különösen a 22.§-ban foglaltakról), valamint a 2. melléklet szerinti nyilatkozat-mintáról;

h) a teljesítés feltételeiről, igy különösen a fizetésről, a fuvarozásról és a teljesítésihatáridőről, valamint a vállalkozás panaszkezelési módjáról.

lehetőségéről, valamint az ehhez való hozzáférés módjárólw) a békéltető testülethez fordulás lehetőségéról, a vállalkozás székhelye szerint illetékes

békéltető testület nevéről és székhelyének postai címéről.A Korm. rendelet 11. § (4) bekezdése szerint az (1) bekezdés i), j) és k) pontjában

meghatározott tájékoztatás (elállási nyilatkozat) az 1. mellékletben foglalt mintatájékoztató megfelelő kitöltésével is megadható

A Korm. rendelet 20. § (1) alapján az üzlethelyiségen kívül kötött és a távollévők között kötött szerződés esetén a fogyasztót a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül

indokolás nélküli elállási jog illeti meg. Olyan üzlethelyiségen kívül kötött és távollévők között kötött szerződés esetén, amely szolgáltatás nyújtására irányul, ha a 13. § vagy a 19. §

szerinti nyilatkozat megtételét követően a teljesítés megkezdődik, a fogyasztót a (2)bekezdésben meghatározott határidőn belül indokolás nélküli felmondási jog illeti meg.

A (2) bekezdés szerint a fogyasztó az (1) bekezdés szerinti elállási vagy felmondási jogát a) termék adásvételére irányuló szerződés esetében a) a terméknek

ab) több termék adásvételekor, ha az egyes termékek szolgáltatása eltérő időpontban történik, az utoljára szolgáltatott terméknek,

ac) több tételből vagy darabból álló termék esetén az utoljára szolgáltatott tételnek vagy darabnak

ad) ha a terméket meghatározott időszakon belül rendszeresen kell szolgáltatni, az első szolgáltatásnak,

a fogyasztó vagy az általa megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy általi átvételének napjától;

b) szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szerződés megkötésének napjától számított tizennégy napon belül gyakorolhatja

A (3) bekezdés leírja, hogy a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak nem érintik a fogyasztó azon jogát, hogy az e S-ban meghatározott elállási jogát a szerződés megkötésének napja és a termék átvételének napja közötti időszakban is gyakorolhatja(4) bekezdés szerint ha a szerződés megkötésére a fogyasztó tett ajánlatot, a fogyasztót a 

(3) Ha a fogyasztó kifejezetten a legkevésbé költséges szokásos fuvarozási módtól eltérő fuvarozási módot választ, a vállalkozás nem köteles visszatéríteni az ebből eredő

többletköltségeket(4) Termék adásvételére irányuló szerződés esetén a vállalkozás mindaddig visszatarthatja

az (1) bekezdésben meghatározott összeget, amíg a fogyasztó a terméket vissza nem szolgáltatta, vagy kétséget kizáróan nem igazolta, hogy azt visszaküldte; a kettő közül a

korábbi időpontot kell figyelembe venni. Nem illeti meg a vállalkozást a visszatartás joga, ha vállalta, hogy a terméket maga fuvarozza vissza.

 A Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés szerint, ha a fogyasztó a 22. §-nak megfelelően eláll az üzlethelyiségen kívül kötött vagy a távollevők között kötött szerződéstől, köteles a terméket

haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított tizennégy napon belül

visszaküldeni, illetve a vállalkozásnak vagy a vállalkozás által a termék átvételére

meghatalmazott személynek átadni, kivéve, ha a vállalkozás vállalta, hogy a terméket maga

fuvarozza vissza. A visszaküldés határidőben teljesítettnek minősül, ha a fogyasztó a

terméket a határidő lejárta előtt elküldi.

(2) bekezdés alapján a fogyasztó kizárólag a termék visszaküldésének közvetlen költségét

viseli, kivéve, ha a vállalkozás vállalta e költség viselését

(3) bekezdés leírja, hogy ha az üzlethelyiségen kívül kötött szerződés megkötésével

egyidejűleg a terméket kifuvarozták a fogyasztónak, a vállalkozás saját költségén fuvarozza

vissza a terméket, ha az jellegénél fogva postai küldeményként nem küldhető vissza.

A Korm. rendelet 25. S szerint a fogyasztó csak a termék jellegének, tulajdonságainak és

működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó használatból eredő

értékcsökkenésért felel. Nem felel a fogyasztó az értékcsökkenésért, ha a vállalkozás a 11. §

(1) bekezdésének i) pontjában előirt tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget.

A Korm. rendelet 31. § (1) bekezdése szerint a 9. §, a 11. § (1), (3)-(5) és (7) bekezdésében, a

12. § (1) és (3) bekezdésében, a 14-17. §-ban és a 18. § a) pontjában foglalt rendelkezések

megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat

tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság jár el az ott meghatározott szabályok

szerint.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CIV. törvény (továbbiakban Fgytv.) 17/A. § (1a)

bekezdése szerint a tájékoztatásnak fogyasztói jogvita esetén ki kell terjednie a fogyasztó

lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes békéltető testületekhez való fordulás

lehetőségére, valamint tartalmaznia kell a békéltető testület székhelyét, telefonos

elérhetőségét, internetes elérhetőségét és levelezési címét. A békéltető testületekről történő

tájékoztatási kötelezettséget világosan, érthetően és könnyen érthető módon kell teljesíteni,

internetes honlappal rendelkező vállalkozás esetén honlapon, honlap hiányában az általános

szerződési feltételekben, általános szerződési feltételek hiányában pedig külön

formanyomtatványon. Üzlettel rendelkező vállalkozás esetén az e bekezdés és az (1)

bekezdés szerinti tájékoztatást jól láthatóan és olvashatóan kell megadni.

Az Fgyty. 29. § (11) bekezdése leírja, hogy a vállalkozást a békéltető testületi eljárásban

együttműködési kötelezettség terheli, ennek keretében köteles a (8) bekezdésben rögzített

tartalommal, az ott említett határidon belül válasziratát megküldeni a békéltető testület

számára. A fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a

2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti

és tanácsi rendelet alkalmazásának kivételével a vállalkozás a meghallgatáson egyezség

létrehozatalára feljogosított személy részvételét biztosítani köteles. Amennyiben a

vállalkozás székhelye, telephelye vagy fióktelepe nem a területileg illetékes békéltető

testületet működtető kamara szerinti megyébe van bejegyezve, a vállalkozás

együttműködési kötelezettsége a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés

lehetőségének felajánlására terjed ki.

Az 524/2013/EU rendelet (Fogyasztói online vitarendezési irányelv) 14. cikke az alábbiakat írja elő:
(1) Az Unióban letelepedett, online adásvételi vagy szolgáltatási szerződésekben érintett

kereskedőknek, valamint az Unióban letelepedett olyan online piacoknak meg kell

jeleníteniük a honlapjukon az online vitarendezési platformra mutató elektronikus

linket. Ennek a linknek (https://ec.europa.eu/consumers/odr/) a fogyasztók számára

könnyen elérhetőnek kell lennie. Az online adásvételi vagy szolgáltatási szerződésekben

érintett, az Unióban letelepedett kereskedőknek meg kell adniuk az e-mail címüket is.

(2) Az Unióban letelepedett, online adásvételi vagy szolgáltatási szerződésekben

érintett azon kereskedőknek, akik kötelesek egy vagy több alternatív vitarendezési

fórumot igénybe venni a fogyasztókkal fennálló vitáik rendezéséhez, vagy erre

kötelezettséget vállalnak, tájékoztatniuk kell a fogyasztókat az online vitarendezési

platform létezéséről, valamint arról a lehetőségről, hogy az online vitarendezési

platform felhasználható a vitáik rendezéséhez. Emellett az online vitarendezési

platformra mutató elektronikus linket kell megjeleníteniük honlapjukon, illetve, ha az

ajánlatot e-mailben teszik, akkor az adott e-mailben. Ezt az információt fel kell tüntetni

az online adásvételi vagy szolgáltatási szerződés általános feltételei között is.

Az EU rendelet 14. cikkének (7) bekezdése szerint, ha a kereskedők kötelesek az (1) és a (2)

bekezdés, valamint a (3) bekezdésben említett rendelkezések szerinti tájékoztatást megadni,

ezeket az információkat lehetőleg együtt kell megadniuk.

Szükséges tehát a vállalkozásnak a link elhelyezésén túlmenően tájékoztatást adnia az online

vitarendezési platform létezéséről, valamint arról, hogy az online vitarendezési platform

felhasználható az online adásvételi és szolgáltatási szerződésekből eredő fogyasztói jogviták

rendezéséhez.

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008.évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 2. § h) pontja szerint ügyleti döntés: a fogyasztó

arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban.

Az Fttv. 3. § (1) bekezdése alapján tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.Az Fttv. 3. § (5) bekezdés alapján a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra

vonatkozóan az 1. § (4) vagy (5) bekezdése szerint külön jogszabályban előírt, az e foglaltaknál szigorúbb követelményeket megsértő kereskedelmi gyakorlat

tisztességtelen.

Az Fttv. 6. § (1) bekezdése alapján megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt figyelemmel megjelenésének valamennyi

körülményére - olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében, és ezáltal a

fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas:

i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata.